Menü:

Közérdekű:

Az iroda munkaideje:
8-10, 15:30-18 óra és a szentmisék után
Szentmisék:
- hétfő, szerda, péntek: 17:00
- kedd, csütörtök: 8:00
- szombat: 8:00 és 17:00 (a vasárnapi olvasmányokkal, magyar nyelven)
- vasárnap: 9:00 (horvát nyelven), 10:30 (magyar nyelven).



2008.X.19. - Walter atya szentbeszéde a hálaadó szentmisén

Kedves Testvéreim az Úrban, kedves Barátaim!

Mindenek előtt szívből köszönöm plébánosotoknak, Jozef atyának, amiért meghívott, és így részese lehetek az idei betakarításért és a föld terményeiért bemutatásra kerülő hálaadó ünnepségnek. Plébánosotok által már több éve veletek vagyok. A mai hálaadást szeretném különleges módon azoknak szentelni, akik segítettek nekem és imáikkal, gondolataikkal és szeretetükkel nehéz pillanataimban mellettem álltak. Meggyőződésem, hogy éppen ennek köszönhetem, hogy most újra veletek lehetek. Egyet s mást tudunk egymásról, de a dolgok túlnyomó része ismeretlen marad előttünk.
Nyelveink különbözősége is akadály ebben, így egy-egy találkozás csak a szívélyes üdvözlésre és néhány szóra korlátozódik.
Egy alkalommal egy plakáton két képet láttam: egy gyermeket ábrázoló felvételt, alatta pedig egy öregemberről készült képet. A gyermek és az öregember között a következő szöveg volt olvasható: MI AZ ÉLETRŐL BESZÉLÜNK. Az élet az ember számára a legfontosabb dolog. Látható világunkban nem is létezik ennél fontosabb valami. Mi, keresztények az életünket a fogantatástól a halál pillanatáig elfogadjuk.
De mi az, ami minket éltet? Az élet elfogadásához és a fejlődéshez ennünk és innunk kell. Az én hazámban azt tartják, hogy AZ ÉTEL ÉS AZ ITAL EGYESÍTI A LELKET ÉS A TESTET!
Étel és ital nélkül az ember csak néhány napig élhet. Az embernek ennie és innia kell. Hogy élhessünk, dolgozunk, és tesszük ezt főleg másoknak, hogy ily módon mindannyian élhessünk. Ez a MINDENNAPI KENYERÜNK, ahogyan azt mondani szoktuk.
Ma itt azért gyűltünk össze, hogy hálát adjunk a mindennapi kenyérért. Úgy tűnik, hogy egyesek számára a munka a legfontosabb az életben. De létezik valami más is!
Aki azt tapasztalja, hogy sűrűn elégedetlen, felteszi a kérdést, miért van ez így? Az ilyen embert a munka, a megelégedettség, a magas életszínvonal ideig-óráig boldoggá teszi ugyan, de mindez mégis túl kevés ahhoz, hogy azokból élni tudjunk.
Voltaképpen mi éltet bennünket? Nemcsak a munka, az étel, az ital (természetesen azok is), de mindenek előtt az egymás közti kapcsolataink, a barátság.
Ha az egymás közti viszonyok, a barátság jól működik, különösebb erőfeszítésre már nincs is szükség.  De ha az egymás közti kapcso-
lat nem sikerül, akkor nincs jelentősége sem a szép háznak, sem a fényűző életvitelnek.  
Előfordul, hogy egy házaspár fölépít egy házat és berendezi azt, de közös életük gondjai tönkreteszik a küzdelmes munkával megteremtetteket.
Ismerek gazdag embereket, akiket a jólét sem tudott elrontani és szívük megmaradt jónak. Elhunyt RUDI barátom, akinek húsfeldolgozó gyára volt, keresetét sokszor másoknak adta, adományaival pedig tirólatok sem feledkezett meg. Élete munkával telt és boldog volt.
Felhívlak titeket, hogy adjatok hálát MINDEN EGYES SIKERES ÉS BOLDOG EGYMÁS KÖZTI KAPCSOLATÉRT, amelyet odahaza vagy bárhol éltetek meg, és legyetek készek jó kapcsolatok kiépítésére a körülöttetek élő emberekkel.
Nagyon lényeges azonban életünk forrásával, az ISTENNEL való kapcsolatunk is! Röviden elmondanék egy történetet a pókról, aki gyönyörű hálót szőtt.
Amikor a csodálatos háló a nehéz munka után elkészült, a pók azt tüzetesen átvizsgálta. Hálójára büszke volt, mert ilyen gyönyörűt még sohasem sikerült szőnie. Mesterművét számos barátja megcsodálta. A pók egy ideig elégedetten üldögélt a háló középpontjában. Az egyik pillanatban azonban észrevett egy kilógó fonalat.
A fonal nem haladt közvetlenül felfelé, és kissé széthúzta a hálót. A póknak ez nem tetszett, mert azt szerette volna, ha a háló tökéletes lenne. Tehát ezt a fonalat el kell távolítania!
A pók ekkor elharapta a fonalat, minek következtében a háló szétesett! A pók ugyanis a hálót tartó vezérfonalat szakította szét. Nemde az emberek is megfonják hálójukat, miközben megfeledkeznek arról, hogy föntről őket is tartja valaki? Pedig mindez magától érthető. A balga pókhoz hasonlítunk, ha megszakítjuk kapcsolatunkat Istennel. Jézus azt mondja: „Az ember nemcsak kenyéren él, hanem Isten minden igéjével is.” Jó kapcsolatokat kell fenntartanunk nemcsak egymás között, hanem Atyánkkal, Istenünkkel is. Hiszen egész életünk éppen e kapcsolatokon múlik. Amen!

Vissza